A magántőke-befektetők valószínűleg csak Warren Buffettről vagy Peter Lynchről hallottak, de a Baupost Seth Klarmanja 34 évesen megírta a "Biztonsági margó" című híres könyvét, és Buffettről nevezték el a következő Buffettnek. Warren Buffett évtizedek óta azt mondta a reményteleneknek, hogy ne próbáljanak ostobaságokat csinálni, és egyszerűen csak vegyenek indexalapokat, mivel azt mondta, hogy a hosszú távon a piac megverésére képes menedzserek számát a kézen lehet megszámolni. És Seth Klarman ezek közé a menedzserek közé tartozott.

A ritkán nyilvánosan megjelenő Klarman a CNBC-ben szerepelt. A műsorvezető hangsúlyozta, hogy nehéz volt szerezni őt. De amit mondott, az elkeseríti a magántőke-befektetőket.

• Az elmúlt 15 év történelmileg rendkívül alacsony kamatlábak miatt minden buborék volt.
• A nyilvános piacon egyre több okos versenytárs jelenik meg, és egyre több információ áll a nyilvánosság rendelkezésére. Ennek eredményeként a nyereség egyre csökken.
• Ebben a helyzetben a privát piacokra koncentrálunk, hogy alfat találjunk. Hasonlóképpen, az amerikai piac helyett a globális piacokra összpontosítunk.
• Természetesen a nyilvános piacon továbbra is vannak lehetőségek, de a piac hatékonyabbá vált, így a lehetőségek gyorsabban eltűnnek. Például a Meta. Akkor volt a legjobb alkalom a Meta részvényének megvásárlására, amikor a részvény ára $100 alá esett. De akkoriban mindenki azt mondta, hogy a Meta befejezte a pályafutását.
• Warren Buffett azzal érvelt, hogy nem szabad közvetlenül befektetni, hanem indexalapokat kell vásárolni, ami igaz, mivel a tranzakciós díjak minimálisak, és a piac teljesítményét nem is alulteljesítik.Ezért, ha egy átlagos befektető nem tudja elvégezni a nagyon részletes elemzést, akkor hosszú távon nincs semmi baj azzal, ha indexalapokat vásárol.
• A probléma az, hogy 1) a legtöbb ember akkor kezdi meg a befektetést, amikor a piac a csúcshoz közel van, mivel akkor van a befektetés iránti legnagyobb nyilvánosság. 2) A nagyobb probléma az, hogy a csúcshoz közel lépnek be és a mélypont közelében lépnek ki. Ez azért van, mert a legtöbb ember nem bírja elviselni a körülöttük lévő negatív hangulatot, amikor a piac mélyponton van. Ezért végül rossz időpontban lépnek be, és rossz időpontban lépnek ki, így az indexalapok is gyakran kudarcot vallanak.Ezért csak azok tudják sikeresen befektetni indexalapokba, akik nem veszik figyelembe ezeket a dolgokat és folyamatosan befektetnek. De az emberi természetből fakadóan kevesen vannak, akik rendelkeznek ezzel a képességgel. Ezért végül mind az aktív, mind a passzív befektetés esetében csak kevesen tudnak sikerrel járni a befektetésben.

Valóban meg akarok maradni az indexekbe való folyamatos befektetésnél? A probléma az, hogy a hozamok alacsonyabbak lesznek, mint a múltban. Ki mondja ezt? A Fed.

Mi ért véget? A vállalati nyereség és a részvénybefektetések jó időszaka ért véget a múlt 30 évben. A jövőben csak csökkenni fog.Ki mondja ezt? Michael Smolyansky. Ki ő?

2015-ben szerzett doktori fokozatot pénzügyi szakon a New York-i Egyetemen. Jelenleg a Fed vezető közgazdásza.

Az S&P 500 index reális hozama 1989-től 2019-ig 30 év alatt 5,5% volt, ami jelentősen meghaladta a GDP növekedési ütemét (2,5%). Miért? 1) A kamatlábak alacsonyak voltak, és 2) a társasági adókulcs alacsony volt. De a jövőben szinte nincs esély arra, hogy ez még alacsonyabb legyen.

A kamatkiadások és a társasági adók aránya 1989-ben a működési eredmény 52%-át tette ki, 2019-re pedig 27%-ra csökkent. Lehet-e ez még alacsonyabb?

​

Nehéz. 2019 decemberében az amerikai 10 éves államkötvény hozama 1,9% volt, míg 1989-ben 7,9% volt. A nem pénzügyi vállalatok hatékony társasági adókulcsa 2019-ben 15% volt, míg 1989-ben 34% volt.

Ezért, ha feltételezzük, hogy a kamatlábak és a társasági adókulcsok a 2019-es legalacsonyabb szintjükön maradnak, ami nagyon optimista feltételezés, akkor a vállalati nyereség csak a működési eredmény mértékéig növekedhet.

De 1962 és 2019 között a működési eredmény növekedési üteme elmaradt a GDP növekedési ütemétől (a pandémia nagyon kivételes eset volt, amelyet kihagyunk).

​

Következtetés: A jövőben az amerikai részvények reális hozama valószínűleg nem fogja meghaladni a 2%-ot. Ez a pandémia előtti 30 év hozamának harmada.

1989 és 2019 között az éves átlagos reális működési eredmény növekedési ütem 2,2% volt, ami elmaradt a GDP növekedési ütemétől (2,5%). De a nettó nyereség növekedési üteme 3,8% volt. Ennek oka a kamatkiadások és a társasági adókulcsok csökkenése.

A kamatkiadások csökkentéséhez csökkenteni kell a tőkeáttételt, ami költségekkel jár. 1) A tőke növelése a részvényesi érték hígításához vezet, 2) az adósság visszafizetése pedig csökkenti a részvényeseknek juttatható összeget. Mindkettő rossz a részvényeseknek.

Nem baj, ha a nyereség nem nő, mert a vállalati érték nő. A multiplikátor növeléséhez 1) csökkennie kell a kockázatmentes hozamnak, 2) csökkennie kell a kockázati prémiumnak, 3) növekednie kell a nyereség-előrejelzésnek vagy 4) növekednie kell a részvényesi hozamnak. De 2019-ben ezek a tényezők mind a csúcson voltak, ezért nagyon valószínűtlen, hogy hosszú távon javulni fognak.

Ezért a multiplikátor legfeljebb a 2019-es szinten maradhat. A kamatkiadások és a társasági adók is legfeljebb a 2019-es szinten maradhatnak. Ebben az esetben a részvények reális hozama megegyezik a működési eredmény növekedési ütemével. És mi a működési eredmény növekedési üteme? Legfeljebb a GDP növekedési ütemének megfelelő. Ezért a jövőben valószínűleg nem fogja meghaladni a 2%-ot. Természetesen mindezek a feltételezések nagyon optimisták, így ha ezek közül bármelyik is megváltozik, a hozamok még rosszabbak lesznek.

Mi a következtetés? A pozitivizmus nem reménykedés, hanem a valóság elfogadása.