고집스런가치투자

3 dolog, amit egy kezdő részvénybefektetőnek tudnia kell

  • Írás nyelve: Koreai
  • Országkód: Minden országcountry-flag
  • Egyéb

Létrehozva: 2024-04-03

Létrehozva: 2024-04-03 13:24

Manapság a dél-koreai tőzsde úgy tűnik, elszántan keresi a magánszemélyek befektetői körét. Ez a helyzet a legzavarosabb azoknak a befektetőknek, akik éppen most kezdték el a befektetéssel foglalkozni. Azonban a valóságban a tőzsdei befektetésbe most kezdő magánszemélyek rengeteg lehetőséget rejtenek magukban.


Miért? Mert a világon minden más dologhoz hasonlóan a befektetésnél is rendkívül fontos, hogy már a kezdetektől fogva megfelelő szokásokat és jó módszereket sajátítsunk el. Ezért azoknál a „hangyáknál”, akiknél a rossz szokások már berögződtek, és akik azután csak sekélyes tudással támaszkodnak a befektetés során, sokkal jobb helyzetben vannak a most kezdő magánszemélyek.Szeretnék néhány szót intézni ezekhez a befektetőkhöz.


1) A value investing (értékbefektetés) végső soron azt jelenti, hogy egy olyan piacon vásárolunk, ahol rövid távon 10% az esélye annak, hogy tévedünk, és egy olyan piacon adunk el, ahol hosszú távon 1% az esélye annak, hogy tévedünk.


Valószínűleg a legtöbben, akik idejönnek, nem érdeklődnek a trendkövetés iránt, hanem értékbefektetők szeretnének lenni. Természetesen az értékbefektetés definíciója meglehetősen nehéz, és én magam is folyamatosan gondolkodom rajta. De egyszerűen fogalmazva, az azt jelenti, hogy az érték alatt vásárolunk, és az értékhez közeli áron (vagy ha szerencsénk van, egy kicsit magasabb áron) adunk el.


Lehetséges-e a fordítottja is? Igen, lehetséges. Az érték felett adunk el, majd az értékhez közeli áron vásárolunk vissza. Ezt short sellingnek (rövid eladásnak) hívjuk. De azt javaslom a kezdő befektetőknek, hogy hagyják figyelmen kívül a short sellinget. Tegyük fel, hogy csak a long (hosszú) perspektívát vesszük figyelembe, ekkor egy kérdés merülhet fel: mikor van egy részvény ára az érték alatt? Azok, akik a gazdasági karon pénzügyi kurzusokat hallgattak, hallottak már az „hatékony piac hipotézisről” (efficient market hypothesis). Azért csak hipotézis, nem elmélet, mert nem bizonyították, ami azt jelenti, hogy vannak lehetőségek a value investingre a piacon.


Mennyi ennek a valószínűsége?Szerintem a piac tévedésének valószínűsége, azaz annak az esélye, hogy a részvény ára jelentősen eltér az értékétől, rövid távon 10%, hosszú távon 1% alatt van.Manapság a piac meglehetősen ingatag, így sokan nem értenek egyet a rövid távú 10%-os becsléssel. Lehet, hogy a pandémia óta kissé megnőtt. De több mint 2500 cég van a KOSPI és a KOSDAQ tőzsdén, és ha egyesével megnézzük a cégeket, és összehasonlítjuk a részvényárat az alapvető értékkel, vajon a 10%-ot meghaladja-e azoknak az aránya, amelyeknek az ára nemcsak a rövid távú volatilitás szempontjából, hanem valóban érthetetlen szinten van? Ha igen, akkor viszonylag könnyű lenne profitot termelni a value investinggel, de akkor miért olyan nehéz megtalálni a sikeres befektetőket a környezetünkben?


Ezért a value investinggel történő profittermeléshez nagyon egyszerűen fogalmazva a következőket kell tennünk: „rövid távon megkeressük a 10%-os eséllyel tévedő piacot, és vásárolunk -> addig várunk, amíg hosszú távon 1% lesz az esélye a piac tévedésének, és eladjuk”. Ez a mondat egyszerűnek tűnhet, de sok gondolkodást foglal magában. Arra kérlek, hogy gondolkodj el azon, hogy mit jelent pontosan a rövid távú 10% és a hosszú távú 1% száma, valamint hogy mit jelent a rövid távú 10%-ról a hosszú távú 1%-ra való csökkenés.


Itt felmerülhet egy újabb kérdés: mi van akkor, ha a rövid távú 10%-ot jól megtaláltuk, de pont a hosszú távú 1%-ba botlunk? Vagyis mi történik, ha vásárolunk, sokáig várunk, de a piac nem olyan okos, hogy felismerje az igazi értékét? A válasz erre a 2. pontban található.


2) Ne értelmezzük önkényesen, hanem a tények alapján ítéljünk meg, és a valószínűségeken keresztül közelítsük meg.

Mit jelent az, hogy ne értelmezzük önkényesen, hanem a tények alapján ítéljünk meg? Azt jelenti, hogy csak a nyilvánvalókat vegyük figyelembe, a többit pedig fogadjuk el, ahogy van.


A szakmám miatt nem csak tőzsdén jegyzett részvényekbe, hanem nem tőzsdén jegyzett részvényekbe is fektetek. A nem tőzsdén jegyzett részvények esetében alacsony a likviditás, így a saját részvények helyett gyakran a többségi tulajdonos vagy a vezetőség adja el a részvényeket. Természetesen amikor egy ilyen tranzakcióról van szó, az első kérdés, amit felteszünk: „miért adja el a többségi tulajdonos vagy a vezetőség a részvényeit?”


A válaszok különbözőek lehetnek. Előfordulhat, hogy a cég nehéz időszakon ment keresztül, és a tulajdonosnak sok adóssága van, előfordulhat, hogy öröklés vagy ajándékozás miatt adóproblémák adódtak, vagy egyszerűen csak azt mondják, hogy nagyon sokat dolgoztak, és szeretnének egy kis készpénzt kapni, hogy vegyenek egy jó házat vagy egy jó autót. Mindegyik eset egyedi. És az is egyedi, hogy a cég értéke hogyan fog fejlődni a jövőben. Ez azt jelenti, hogy ha néhány példát hozunk fel arra, hogy a többségi tulajdonos eladta a részvényeit, de a részvény ára mégis emelkedett, ezért a többségi tulajdonos részvényeladása nem jelent problémát, az ostobaság. Mert ha így gondolkozunk, sokkal több negatív eset van?


A részvény árát rengeteg különböző tényező befolyásolja. Külsőleg a makrogazdaság, belsőleg pedig a vállalat saját képességei és az ágazat változásai mind hatással vannak rá. A többségi tulajdonos részvényeladása esetén is nagy a különbség attól függően, hogy egy PE (Private Equity) cég vásárol-e fel, egy stratégiai befektető (SI) vásárol-e meg, hogy szinergiát érjen el, vagy egyszerűen csak a piacra dobja-e, mert senki sem akarja megvenni.


Hogyan ítéljük meg és hogyan becsüljük meg mindezeket az eseteket? Nem tudom.Ezért egyszerűen fogadjuk el a dolgokat, ahogy vannak. Mit jelent az, hogy fogadjuk el a dolgokat, ahogy vannak? Ez egy elv. Milyen elv? Az, hogy a vezetők részvényvásárlása jó jel, a vezetők részvényeladása pedig rossz jel. Amikor a befektetők befektetnek, és nem a többségi tulajdonost akarják megváltani, hanem kisebbségi részesedést szerezni, akkor a legfontosabb, hogy a többségi tulajdonos vagy a vezetőség érdekei egybeessenek (Alignment of Interest). Tartsuk ezt szem előtt, a többit pedig vegyük egyedi esetként. Az egyedi eset azt jelenti, hogy még akkor is, ha az érdekek egybeessenek, rossz eredmény is születhet, és fordítva, még akkor is, ha az érdekek nem egybeessenek, jó eredmény is születhet. Ebben a helyzetben mire van szükségünk? A valószínűségelméleti gondolkodásra.


3) A „pozitív = optimista” nem helyes. A pozitív azt jelenti, hogy elfogadjuk a dolgokat, ahogy vannak.


A tőzsdei befektetésbe most kezdő befektetőknek két nagyon fontos dolgot kell elolvasniuk. Az első a valószínűségelméleti gondolkodás, a második pedig?


Pontosan a pozitivitásról szóló írás.Még mindig nagyon sokan úgy gondolják, hogy a „pozitív = optimista”. Ezért ott használják az „optimista” szót, ahol a „pozitív” lenne helyes, és fordítva.


A pozitív nem az optimista, hanem az, hogy elfogadjuk a dolgokat, ahogy vannak. Ahogy a 2. pontban is említettük, a pozitív azt jelenti, hogy nem értelmezzük önkényesen a dolgokat, hanem elfogadjuk, ahogy vannak. Ezért akkor, ha jó a helyzet, optimistán kell néznünk a dolgokat, ez a pozitív megközelítés, és fordítva, ha rossz a helyzet, pesszimistán kell néznünk a dolgokat, ez is a pozitív megközelítés.A tavalyi évben a tőzsdén azok, akik azt gondolták, hogy „valamikor majd csökken az infláció, a Fed is csökkenti a kamatlábat, és helyreáll a tőzsde értékelése”, azok pozitív beállítottságúak voltak? Nem. Csak irreális optimisták voltak.


Valaki talán azt mondja: a tőzsdén végülis a short helyett a long befektetéssel kell nagy profitot elérni, így nem lenne jobb az optimista szemléletmód a pesszimistánál? Vajon ez így van-e?


Sokkal jobb a 10 legnagyobb esés napját elkerülni, mint a 10 legjobb emelkedés napját kihagyni, a kamatos kamat szempontjából. Miért? Mert a volatilitás nagyobb lefelé, mint felfelé. Azok, akik a reményekre alapoznak, nem tudják elkerülni a lefelé irányuló nagy volatilitást, és eltalálja őket, ami jelentősen csökkenti a hosszú távú kamatos kamat hozamot.


Akkor miért nem szabad short pozíciót felvenni, ha a lefelé irányuló volatilitással profitálhatunk? Mert az ember csak azt látja, amit látni akar, és így beleakad a saját pozíciójába. Ha short pozíciót veszünk fel, akkor még akkor sem tudunk optimistává válni, ha a piac a mélypont közelében van. Ezért sokkal jobb, ha megfelelő készpénzes pozícióval rendelkezünk, és a mélypont közelében részlegesen vásárolunk.Ahogy fentebb említettük, a részvények legnagyobb előnye az, hogy a downside (veszteség) kisebb, mint az upside (nyereség), és egyetlen nagy nyereségű részvény képes kompenzálni 5 veszteséges részvény veszteségét. És a kockázatkezelés? Ahogy fentebb említettük, a valószínűségen alapul. Mit jelent a valószínűségen alapuló kockázatkezelés? Azt, hogy bármilyen biztosak is vagyunk magunkban, ne tegyük fel mindenünket egy lapra.






Hozzászólások0